Újabb tavaszi nap - remélhetőleg ez már az igazi, visszavonhatatlan tavasz! -, újabb séta. Talán húsz, de lehet hogy harminc éve voltam utoljára a Citadellán sétálni. Persze esküvőkön, rendezvényeken megfordultam itt, de csak úgy, nézelődni, sétálni, élvezni a kilátást, a parkot.... Hát, azt talán még soha.
Rengeteg a külföldi, olasz diákok, jólnevelt japán csoport, hangos német, buszos turisták. Magyarok sokkal kevesebben - ami végül is nekünk nem olyan nagy baj....
Körbesétáljuk a Szabadság-szobrot. Gyönyörű a kilátás, tiszta az idő. Látjuk a Népstadiont - ja, bocsánat, Puskás Ferenc Stadion, nem áll rá a tollam... -, a Bazilikát, és sok más templomot. A Keleti pályaudvart, az egyetemeket, lakótelepeket, és persze a hidakat. Még a Megyeri híd elegánsan karcsú sziluettjét is.
A Szabadság-szobor. Mekkora? Mikor, ki alkotta? Mi a története? Naná, hogy sehol semmi külföldiül az emlékműről, de magyarul se, semmi, de semmi.... Csak annyi, azok emlékére, akik a hazáért életüket áldozták. Elő az okostelefont, kiböngésszük a Wikipédiából a fontos sarokszámokat: Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta 1947-ben. Pálmaágat tartó nőalak - amelyet eredetileg több kisebb szobor, valamint egy PPSH-41 géppisztolyt tartó szovjet katona vett körbe -, lánynevén Felszabadulási emlékmű, amely 14 méter, a talapzatával együtt több, mint 40 méter magas. A kísérő szobrok többségét - igen helyesen - a rendszerváltás után eltávolították, de nagyon nem szeretném, ha Budapest emblematikus jelképét valami szent, király, nádor, kormányzó, vagy akárki poros és fennkölt bárki szobrát tennék a helyére, ahogy mostanság divat....
A Citadelláról magáról sem találunk semmi érdemi tudnivalót. Újra elő a Wikipédia: 1854-ben az a Haynau építtette, aki a szabadságharc leverésében főszerepet játszott. Olasz eredetű nevének jelentése fellegvár, amely normális esetben a várost védi a betolakodóktól.
Mi persze ebben is kivételesek vagyunk - ez a fellegvár nem azért épült, hogy Budát védje, éppen ellenkezőleg, a város lakosainak megfélemlítése volt a cél. Végül a kiegyezés (1867) után elvesztette harcászati jelentőségét, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai közül. Ekkor a lelkes budapesti polgárok elkezdték lebontani-megrongálni a gyűlölt építményt, de (szerencsére) sem elegendő energia, sem elegendő pénz nem akadt a teljes lerombolásra. A II. Világháború végén használták utoljára harcászati célra, 1944-45-ben légvédelmi bázis volt, valamint a kazamatáiban lőszerraktárak és orvosi szobák, sebesültkórház kaptak helyt. A 60-as évektől válik idegenforgalmi célponttá, a mai napig töretlen lendülettel látogatják külföldi buszos turisták, szerelmespárok, fotóművészek....
Nyáron Calais-ben jártam, érdekes, ott lépten-nyomon francia és angol nyelvű táblácskák kísérték utunkat a régi erőd romjainál, teljesen ingyen és bérmentve, kedvünkre, az arra tévedő látogatók kedvére téve....
A Citadellát persze meg lehet nézni belülről is, 1 200,- forintért egy felnőttnek. Szabadtéri képes mesedélután Gellért püspök életéről és szörnyű haláláról, kazamata-bunker bemutatás fotókiállítással és a hagyományosan eredményes magyar-német összefogást illusztráló panoptikummal, de van külön kiállítás a magyar szentekről is. Ez utóbbit kihagytuk, a csinos horogkeresztes zászlók és SS egyenruhás katonák látványa a magyar királyi hadsereg katonáinak rajongó tekintetétől kísérve nálam kiverte a biztosítékot, szentekre ezután már nem vágytam...
Az egész panoptikum mintha tisztelgés lenne a hős német SS hadosztályok előtt.
A fotó felirata: Elgyötört arcú szemüveges német hadifogoly. Nyilván. Sajnáljuk is. Lenne még erről a kiállításról jó pár gondolatom, de ez egy csodás tavaszi délután volt, nem rontom el. Aki akarja, nézze meg, láthat igazán szép, megható képeket Budapestről az ostrom előtt-után-közben, és néhány valódi korabeli fegyvert is.
Vissza a friss levegőre! A Gellért-hegy parkjai gyönyörűek, szépen karban tartottak, van játszótér, nem túl drága, kulturált gyorsbüfé, elegánsabb étterem, nem túl sok és nem csak giccset árusító ajándék bódécska.
De ami a fő, van jó levegő, gyönyörű kilátás páratlanul szép fővárosunkra és végre van, itt van a tavasz!!!