Alig vártam. Mert szeretem a sanzonokat, különösen Edith Piaf sanzonjait. Szeretem, ha Vári Éva adja elő a róla szóló darabot, szeretem, ha Rúzsa Magdi énekel Piaf-slágereket, imádom Marion Cotillard-t a Piaf-filmben. És szeretem hallgatni az eredeti felvételeket...
Biztos voltam benne, hogy Kútvölgyi Erzsébet, Csákányi Eszter, Falusi Mariann káprázatosak lesznek, Kárász Eszterről (bevallom) még nem is hallottam. De csak nem lehet olyan rossz, ha ezek a "nagy nevek" vállalják, hogy együtt lépjenek fel vele.
Sajnos, vagy hál'istennek, igazam volt. Csákányi Eszter erőteljes, karcos hangja egyáltalán nem piafos, de karakterük, kifejezésmódjuk, drámaiságuk egy tőről fakad. Csákányi Eszter és a csodálatos orgánumú, fantasztikus Kútvölgyi Erzsébet előadásában értelmet nyer a sanzon, mint műfaj - még most, a XXI. században is. Minden sanzon egy dráma, kis, kerek egész. Falusi Mariann pedig... nehéz szavakat találni arra, amit ő tud a hangjával. Néztem csak elbűvölve, és arra gondoltam, órákig tudnám hallgatni, mindegy mit énekel. Jazzt, LGT-dalt, Piaf-sanzont, PaDöDö-slágert, opera áriát - mindegy, csak énekeljen. Csákányi Eszter és Kútvölgyi Erzsébet drámát adtak elő, dalban. Falusi Mariann egyszerűen énekelt. És eltűnt Piaf, eltűnt a dráma, csak Mariann maradt a színpadon és a dal. Csodás volt.
Sajnálom Kárász Esztert. Nem tudom, egyébként milyen énekesnő, de a többiek mellett tényleg volt benne valami piafos - szürke veréb maradt, a csodás, színpompás virágok között. Eleinte nem találta el a hangokat sem (gondolom, a megilletődöttség sem segítette), később már csak az átütő egyéniség/hang/drámai jelenlét hiányzott. Kifejezetten személye elleni merényletnek éreztem, hogy Falusi Mariannal kellett duettet énekelnie, olyan mély volt köztük a szakadék... Ami jól állt Kárász Eszternek, az a narráció volt. Igazán bájos a beszédhangja, kifejezetten kellemes volt tőle hallgatni Edith Piaf önéletírásának részleteit. És közben még az éneklésbe is belejött.
Ja nem, nem közben, a végére. Mert a műsornak teljesen váratlanul, kevesebb, mint másfél óra múltán hirtelen vége lett. A koncert 19.30-tól 20.45-ig tartott, egy, azaz egy ráadással. Ráadásul a hirdetésekben végig így szerepelt a koncert: Edith Piaf 100 - Csákányi Eszter, Kútvölgyi Erzsébet, Falusi Mariann, Kárász Eszter. Tegyük félre az én szubjektív véleményemet Kárász Eszter művészi értékeiről, de lássuk be, ebben a négyesben ő a legismeretlenebb. Ehhez képest messze ő énekelt a legtöbbet. Plusz legalább három számot a csak a zenekar játszott, az énekesek nyilván pihentek... Ha utána számolok, a műsoridő felében hallhattuk a "sztárokat", a másik felében egy (nem túl ismert, bár kellemesen játszó) zenekar zenélt, illetve egy olyan énekesnő énekelt, aki miatt nem biztos, hogy jegyet venne a közönség. De ha mégis, az biztos, hogy nem ennyiért.
Kíváncsi lennék, kiszervezte ezt? A koncert.hu? Vagy a Kongresszusi Központ? Hogy gondolták ezt? Komolyan az volt a terv, hogy 105 percnyi műsort adnak 3-5-7-9-15 ezerért? Vagy eredetileg hosszabb volt a műsor, de nem kelt el elég jegy, ezért lefaragtak a "menő művésznők" gázsijából - és műsoridejéből?!
Tanulság: ha nincs részletes program egy ehhez hasonló (emlék)koncertről, akkor érdeklődjünk utána a szervezőknél, az értékesítőnél, vagy a helyszínen -hivatkozhatunk arra, tudnunk kell, körülbelül meddig fog tartani a műsor. Egyszerűen felháborító ami történt, és nagyon hiányzik az a még egy órányi műsor. Nem kizárólag a pénz miatt. A katarzis épp hogy csak elindult, amikor az élvezetnek hirtelen vége szakadt. A nézők egy része még várakozásteljesen üldögélt a székein, végül ők is hazaindultak a kicsit szomorú, sötét novemberi estén. Pedig egészen különleges is lehetett volna.