Igazi karácsonyi, rózsaszín, szívfacsaró, hollywoodi mese. Az egyetlen, ami valóban széppé teszi, hogy igaz. Ahogyan a naplementét életben látni valódi gyönyörűség, ám képeslapon viszontlátni giccs.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű, törékeny, gazdag, fehérbőrű, kékszemű, szőke asszony, valahol Memphisben (USA, Tennessee). Leigh Anne Tuohy (Sandra Bullock.) Élete maga az amerikai álom: nagypolgári családi háttér, kőgazdag, intelligens férj, sikeres lakberendezői karrier, amerikai 6-os ruhaméret, kastélynak beillő házikó, két szép és sikeres gyerek.
Aztán élt ugyanebben a városban egy óriás méretű fekete fiú, akinek az IQ-ja a tesztek szerint 80, akit elhagyott a drogos anyja, a nevelőotthonokból és a nevelőszülőktől folyton megszökött, és akinek már abban is hihetetlen szerencséje volt, hogy egy barátja édesapja beíratta a fiával együtt egy jó nevű katolikus gimnáziumba.
Leigh Anne Tuohy
Aztán megtörténik a csoda: a fehér szépség befogadja a fekete szörnyet. Először csak egy éjszakára, aztán végleg. És a drogos anya kallódó fiából az Államok egyik legnagyobb (amerikai)futball sztárja lesz. Hát röviden ennyi lenne a történet...
Hosszabban meg annyi mindenről szól a film: szeretetről, gyereknevelésről, esélyegyenlőségről, oktatásról, odafigyelésről, a jó példa erejéről, amerikai fociról, a sport fontosságáról, igazságosságról, és persze az amerikaiakról. Akikről sok rosszat szoktunk gondolni ( talán sok mindenben igazunk is van), de aztán mindig történik valami amitől picit jobban értjük, miért jelent Amerika jóval többet egy országnál.
Michael Oher (Quinton Aaron) belebotlik egy olyan asszonyba, akit nem érdekelnek a konvenciók, a társadalmi elvárások, befogadja, amikor nincs hol éjszakáznia. Bekerül egy olyan gimnáziumba, ahol azzal kezdik a gyerekek felmérését, hogy először megvizsgálják a képességeiket. Többek között tanulási készséget, térlátást, óvó-védő ösztönöket vizsgálnak. (Valaki tud ilyen felmérésről akár egyetlenegy magyar iskolában is?) Ahol a szkeptikus pedagógusokat is rá lehet venni arra, hogy foglalkozzanak a felzárkóztatásával. Mert mindig van valaki, aki hisz benne.
Michaelnek 18 évesen adatik meg először, hogy saját szobája, sőt, saját ágya legyen. Először süpped el a mesék világába felhőtlenül. Először tapasztalja a bizalom oda-vissza működő erejét. És először találja magát szembe a szabad döntés lehetőségével és felelősségével.
Olvastam egy kritikát, ahol lehúzták Sandra Bullockot, hogy túl negédes, túl tökéletes, túlon túl... Gyakorlatilag egy nagy adag szélesvásznú szívjóság. Aztán megkerestem Leigh Anne Tuohy képeit és történetét a neten, és arra jutottam, Sandra Bullock azért kaphatott erre az alakítására Oscart, mert tökéletesen eljátszotta a főhősnőt, aki - ilyen. Tetszett Bullock alakítása, a határozott nézése, a csibészes mosolya. Még a járása is azt sugározta: tudom, mit akarok, tudom, hogy az helyes, amit akarok. És szerettem, amikor lopva elérzékenyült.
Michael Oher 1986-ban született. Számos díjat nyert egyetemi és profi évei alatt. Gyerekkori barátja és iskolatársa 21. születésnapján egy lövöldözésben életét vesztette.
A sors fintora pedig, hogy míg a film Sandra Bullocknak Oscart termett, Michael Oher karrierjének kifejezetten megártott.
Értékelés: Remek. John Lee Hancock jó filmet csinált. Nagyon jót. Lassan építkezik, hagy időt a fontos mondatok leülepedésére. Hagy időt a színészi játék élvezetére. Az utána gondolásra. Szépen egyensúlyoz a fontos gondolatokkal, a megható jelenetekkel, a finom humorral és némi öniróniával. És aki szereti az amerikai focit, az nagyon fogja élvezni a sportjeleneteket..