Már a felütés is bevállalós: siket apuka és siket anyuka lánygyermekéről kiderül, hogy lenyűgöző énekes tehetség. Miközben apuka (aki mellesleg tehenész-fölbirtokos-farmer) a polgármesteri székért száll harcba a választásokon, egy francia kisvárosban. Természetesen van még szerelem, barátság, mondanivaló, romantika, kicsi kutya, nagy életkérdések, kamaszkor fiú/lány, vagy éppen felnőtt módra.....
Paula Bélier szeretne átlagos tinédzser lenni, de az élet kicsit megnehezítette a dolgát. A siket család egyetlen halló tagjaként komoly feladatok hárulnak rá a családi gazdaságban, még inkább apuka hirtelen ötlettől vezérelt politikai szereplése terén, ráadásul egyszerre robban életébe a szerelem, a nagylánnyá válás és az első nehéz döntés: merni vagy maradni.
Imádom a francia vígjátékok finom és mértéktartó, de ritkán kényeskedő megközelítését. Az utóbbi években szinte mindig valamilyen másság, a nem létező átlagtól való elütés adja meg az alaphangot. (Életrevalók, Samba, Bazi nagy francia lagzik) Ezek a filmek azt üzenik: csak hiszed, hogy van átlag. Csupa kivételek vagyunk, ki így, ki úgy: fekete-fehér, szivárvány, arab-zsidó, tolószékes-siket.... És még mennyi minden "más". Micsoda színek, ízek, illatok - milyen jó, hogy ennyiféle vagyunk.
Finom, de szókimondó humor, biztos kézzel adagolt poénok oldják az élet "nagy kérdéseinek" súlyát. Család vagy karrier? Népszerűség vagy barátság? Lojalitás vagy saját út? Elengedés vagy görcsös ragaszkodás? Bátorság vagy megszokás? Komoly dolgok ezek, megérdemlik, hogy elviccelődjünk rajtuk. De csak annyira, hogy a kacagás végén könnyek oldják meghatottságunkat.
A szex (vagy épp annak hiánya) a maga természetességében, mindennapos egyszerűségében és nagyszerűségében szövi át a történetet. Mi lehet egyszerre hétköznapibb és mégis különlegesebb, mint hogy egy kislányból "nagylány" lesz - az első randin? Mennyire zavarba hozó egy tizenévesnek, ha a nőgyógyásznál kell az édesanyja hüvelygombájának kezelését illetően tolmácsolnia?! Vagy annyira mégsem, hiszen nap mint nap segít a tehenek mellett, néha éppen szülésnél?
Eric Lartigau filmje vicces, megható, elgondolkodtató, szórakoztató, de mindezeken túl egy (leendő) nagy tehetséget mutat meg nekünk. Louane Emera 2013-ban tűnt fel a francia The Voice tehetségkutatóban. Még csak alig 20 éves, de amellett, hogy gyönyörű hangja van, olyan természetességgel és tehetséggel játszik, ami egy képzett színésznőnek is becsületére válna. Minden mozdulata, apró fintora, szégyenlős mosolya, durcás sértődöttsége, egy igazi se nem gyerek, se nem felnőtt nőé. A hangja pedig....megríkat, felszabadít, elvarázsol. Szívesen hallgatnám koncerten, látnám még filmben, esetleg később olyan filmben is, ahol nem saját karakterét játssza.
Értékelés: Kánikulai nyárestére való finomság. A maga műfajában igazi kis remekmű. De csak az nézze meg, akinek az is film, amiben nincs piff-puff, gyilkosság, ágyjelenet.
Ízelítőül:
