HTML

körülöttemavilág

Mozi, színház, koncert, kiállítás....Komolyzene, kirándulás, műemlék. Egyszóval kultúra, ahogy én látom. Hátha téged is érdekel. Mert még nem láttad, vagy ha mégis, neked is van róla véleményed :)

Friss topikok

Címkék

2018 Sundence Film Festival (1) abszurd (3) abúzus (1) Ágoston Katalin (1) agresszió (4) aktivizmus (1) áldozathibáztatás (1) áldozati szerep (1) áldozatvédelem (2) Alexandru Agache (1) Alföldi Róbert (3) Allan Mauduit (1) Alzheimer-kór (1) Amy Adams (1) anarchista színház (1) Anat Gov (1) Andrew Bowell (1) angol királynő (1) apák és fiúk (1) asszertivitás (1) Átrium (1) Audrey Lamy (1) autista (1) autizmus (1) ÁVÓ (1) A fából faragott királyfi (1) A Kékszakállú herceg vára (1) Bajazzók (1) balett (2) bandaháborúk (1) Bartók Béla (1) belle époque (1) belvárosi szinház (1) Bizet (1) boldogság (1) bosszú (3) botrány (1) Brendan Gleeson (1) Bretz Gábor (2) brutalitás (1) bűn (1) bűnös csend (1) Calixto Bieito (1) Carmen (2) Cécile de France (1) Centrál Színház (1) cigányok (1) Colin Farrel (1) Csajkovszkij (1) család (2) családirtás (2) családi dráma (1) családon belüli erőszak (3) csicskáztatás (1) csoportos erőszak (1) daniel auteuil (1) Danis Lídia (1) debreczeny csaba (1) Délibes (1) diszfunkcionális család (1) domingo (1) donor (1) drog (1) Elek Ferenc (1) élet és halál (1) elfogadás (1) Elfogadás (1) elit (1) Eliza Scanlen (1) elszigetelve (1) elutasítva (1) emberkereskedelem (1) emlékezés (1) Emma Stone (1) empátia (1) Erkel (1) Erkel Színház (4) erőszak (1) erőszakmentes kommunikáció (1) erős nők (2) erotika (1) érzelmileg éretlen (1) fájdalom (1) Fajgerné Dudás Andrea (1) fanny ardant (1) fekete humor (1) fekete komédia (1) felelősség (1) féltékenység (4) felújítás (1) feminista film (1) feminizmus (1) férfi-nő dinamika (1) Figeczky Bence (1) Florian Henckel von Donnersmarck (1) francia vígjáték (1) függőség (1) Gerhard Richter (1) Gershwin (1) Gilliann Flynn (1) Godot Intézet (1) Gólem Színház (1) grotesz (1) Gryllus Dorka (1) Guelmino Sándor (2) gyermekáldozatok (1) gyermekbántalmazás (1) gyilkosság (3) gyűlölet (2) hajléktalan (1) hatalmi manipuláció (1) hatalom (1) határszabás (1) Hatszín Teátrum (1) házimunka (1) hétköznapi elnyomás (1) hetvenes évek (1) hit (1) Horthy-korszak (1) hős (1) humor (1) Hunyadi László (1) időutazás (1) india (1) influenszer (1) irányítás (1) irónia (1) Írország (1) iskolai molesztálás (1) isten (1) isztambuli egyezmény (1) Jacques Audiard (1) Járó Zsuzsa (1) járó zsuzsa (1) Jászai Mari Színház (1) jazz (1) József Attila (1) Jurányi Ház (1) Juronics Tamás (1) Kaitlyn Dever (1) Kakukkfészek (1) Kálid Artúr (1) kamasz (1) kegyencnő (1) kerényi miklós gábor (1) kétely (1) kirekesztés (1) Kiscelli Múzeum (1) kisebbség (1) Kiss Ferenc (1) kiszolgáltatottság (1) klasszicizmus (1) Kolonits Klára (2) költészet (1) komédia (2) koncentrációs tábor (1) koncertszínház (1) kontroll (1) konyharuha (1) körforgás (1) kortárs (2) kortárs dráma (1) krimi-sorozat (2) krízis (1) kurtizán (1) László Boldizsár (1) láthatatlan munka (1) Lázadók (1) La Traviata (1) Leonard Bernstein (1) Les Olympiades (1) LMBTQ (2) Mácsai István (1) magány (1) magyarkodás (1) Majgull Axelsson (1) Major Erik (1) makkzsizsik (1) manipulatív (1) Margitszigeti Szabadtéri Színpad (1) marihuána (1) Marshall Rosenberg (1) Martin McDonagh (1) marton lászló (1) másodrendű állampolgár (1) másság tisztelete (1) Máté Gábor (1) megbocsátás (1) Mengele (1) mérgező szülők (1) Merritt Wever (1) mese (1) Mester Viktória (1) mészáros máté (1) mezei egér (1) meztelenség a színpadon (1) mókus (1) MTA (1) múlt (1) multikulti (1) Münchausen by proxy (1) musical (2) művészet (3) My Fair Lady (1) Nagy Zoltán (1) nárcisztikus (1) nemi erőszak (2) nemzeti (1) nemzeti dohánybolt (1) nemzeti szocializmus (1) népi (1) néptánc (1) netflix (1) Netflix (1) Nicolas Bedos (1) nőművész (1) Oberfrank Pál (1) Ókovács (1) Olivia Colman (1) opera (2) Operaház (1) Operház (1) öregedés (1) orlai produkciós iroda (2) Oscar-díj (2) Oscar-jelölés (1) Östlund (1) Palotás tánc (1) Parasztbecsület (1) párkapcsolati erőszak (1) Patricia Clarkson (1) Pedofília (1) Pesti Színház (1) Péterfy-Novák Éva (1) Péterfy Bori (1) Pinceszínház (1) Pogány Anikó (1) politika (1) politikai paródia (1) Porgy és Bess (1) portréfestő (1) premier (1) pszichoterápia (1) rába roland (1) Rachel Weisz (1) Radnóti Színház (1) rasszizmus (1) ratifikálás (1) rendszer-erőszak (1) rokokó (1) rs9 (1) sanyargatás (1) Schell Judit (1) Schneider Zoltán (1) Securitate (1) Suzannah Grant (1) svédország (1) szabó kimmel tamás (1) szajkó (1) Szamosi Zsófia (1) szatíra (1) szávai viktória (1) Szegedi Szabadtéri Játékok (2) Székely Csaba (1) szenvedély (3) szerelem (2) szerelemféltés (1) szerelem és halál (1) szex (1) szexchat (1) szexuális visszaélés (1) szexuális zaklatás (1) színház (1) szocializmus (1) Sztarenki Dóra (1) táncművészet (1) TAO (1) társadalomkritika (1) Tatabánya (1) természet (1) természetfilm (1) terror (2) testvéri szeretet (1) Tinder (1) tölgy (1) Toni Collette (1) tragikus szerelem (1) Tuza-Ritter Bernadett (1) unbelievable (1) vagdosás (1) vallás (1) Varidance (1) Vecsei H. Miklós (1) védelem (1) vendetta (1) Verdi (1) vese (1) virtuóz (1) vitakultúra (1) Vörös Szilvia (1) Wind Gap (1) Yolande Moreau (1) Yorgos Lanthimos (1) zaklatás (1) zsidótlanítás (1) Zsótér Sándor (1) Címkefelhő

WEST SIDE STORY - Szegedi Szabadtéri Játékok, Alföldi Róbert rendezésében

2021.08.18. 14:15 dasilva64

Swws1.jpgokan és sokszor dolgozták már át és fel Shakespeare ikonikus Rómeó és Júliáját, nem véletlenül. Semmi nem világít rá jobban az egyes közösségek, embercsoportok közötti véres csatározások, gyűlölködések értelmetlenségére, mint egy tragikus-szép szerelem. Csak a szerelem eufóriája képes felülírni a gyakran generációkon át megmerevedett vallási-származási-anyagi-történelmi lövészárkok farkastörvényeit. 

Amikor Leonard Bernstein és Arthur Laurents 1949-ben elkezdett dolgozni az East Side Story munkacímű "zenés színházon", az aktualitást az Izrael állam születése körül kirobbant konfliktus adta. Eredetileg egy ír katolikus fiú és egy zsidó lány szerelme lett volna a dráma alapja, ám túl sokan gondolkodtak ebben a témában, így az alkotók félretették az ötletet. Hat évvel később, egy fiatal dalszövegírót - Stephen Sondheim - is bevonva aktualizálták a témát. Az akkori újsághírekre alapozva a harc a másod- vagy sokadik generációs, "bennszülött" amerikai és az abban az időben tömegesen érkező latin fiatalok - "migránsok" - közt robbant ki. 

Alföldi Róbert West Side Story-jának jót tettek a jogtulajdonosok által kijelölt keretek. A szöveget maga a rendező átdolgozhatta ugyan, de bizonyos sarkalatos pontokon nem változtathatott. Például az Amerika című dalban csak a lányok énekelhettek (szemben az 1961-es filmmel), nem változtathatta meg a két felvonás közti szünet helyét, és feltételezem, az alaphelyzetet sem adaptálhatta volna mondjuk a mai Magyarországra. Érzésem szerint ettől a darab feszesebb, mélyebb, absztraktabb lett. 

A rendező által kért minimáldíszlet (Kálmán Eszter munkája) nekem szürke panelrengeteget idéz. Lehetne Kőbányán, Miskolcon, Ózdon. Csak néha villannak fel New York ikonikus fényei, fent a vetített égen - éppoly távol a valóságtól, mint az időnként bodrosan úszó bárányfelhők. Idelent az üres, értelmetlen gyűlölködés, a harc a semmiért. Egy tűzlépcső - erkély -, ami nem vezet sehova, és menekülni sincs hova.

A szürke falak közt kallódó, különbözőképpen diszfunkcionális családokból érkező, értelmetlen munkát (vagy azt sem) végző fiatal férfiak, akiknek pénz, lehetőség, célok híján nincs más szórakozásuk, mint a kocsmázás, a "menőknek" saját nő és szex, vagy a konkurrencia tét nélküli, önmagáért való legyőzése. Sodródás, céltalanság, erőfitogtatás, nyájszellem.  Ismerős? 

A nők helyzete alapvetően más. Ők dolgoznak (Maria és Anita egy varrodában), vélhetőleg otthon is van dolguk a háztartással. Vannak céljaik - legfőképp szerelem, család, gyerekek, szép lakás, boldog otthon. Erősek és mégis kiszolgáltatottak, vállukon a béke megteremtésének terhe, miközben életükben állandó az erőszak valamilyen formája. A darab női karakterei sokkal érzékenyebbek, erőteljesebbek, mélyebbek, mint a férfi szereplők. Képesek meglátni, megérteni, fejlődni, megbánni, változni, változtatni. Dönteni. Sokat gondolkodtam azon, amit Alföldi Róbert egy interjúben mondott arról, hogy az Amerika című dalban miért csak lányok lehetnek a színpadon: "Próba közben jöttem rá arra is, miért ragaszkodtak annyira ehhez – és bízom benne, hogy ez ki is fog derülni az előadásból." (Úgy érzem valami kiderült, remélem hasonlóra gondoltunk...)

Hisz' nagyon is férfi világ ez. Férfiak a bandatagok, a bandavezérek, a kocsmáros, a rendőr, a nyomozó. A hierarchia köztük dől el. A nők egyfelől szexuális tárgyak, másfelől rangot adó zsákmányok. S bár úgy tűnik, a Puerto Rico-i férfiuralom erőszakosabb, hiszen a családfő - vagy a báty - dönti el például, milyen ruhát vehet fel, kivel szórakozhat, kihez mehet feleségül a lány, ám az "ameriakiak" sem maradnak el tőlük, sőt. De csak sorjában.

Az első felvonás végéig tulajdonképpen majdhogynem hagyományosan zajlanak az események. A szürke falakon kitáruló ajtókon beözönlenek a táncosok (Varidance táncegyüttes), fantasztikusan színes, látványos, korhű, mégis nagyon mai jelmezekben (Tihanyi Ildi remekei). Felettük felcsillannak New York sziporkázó fényei, robban a rock'roll  és a mambó. Riff (Brasch Bence), a Jetek vezére elhívja a latinok vezérét Bernardót (Medveczky Balázs) az esti gimis bálba, hogy ott a két banda eldöntse, kié legyen az utca. (A grund...)

Maria (Ágoston Kati) nemrég érkezett New Yorkba, ez lesz az első bálja. Nem akar Chinóhoz (Kovács Máté) menni, senkihez sem akar még feleségül menni, gyerekesen toporzékolva követeli az új ruhát, a mélyebb kivágást, az izgalmat, a szenvedélyt, a kitáruló új világot. Eközben Tony (Kocsis Dénes), a másodgenerációs lengyel (ex)bandatag csak Riff unszolására vállalja, hogy visszatér a Jetek közé, és részt vesz az esti mulatságon. S talán mert érzi, valami történni fog. Maria és Tony egymásra találása, a pillanat lelassulása, kettejük távoli csillagfényének összekapcsolódása a táncoló párok között a darab egyik legmeghatóbb jelenete. 

Tony és Maria a két szemben álló csapat megmentője lehetne, szerelmük megtörhetné a gonosz varázst, de a valóság elkerülhetetlenül közbeszól. Tony naivitása végzetes, segíteni akarása csak tetézi a tragédiát - nem csak Riff, de Nardo is meghal a szerencsétlen késpárbajban. Elsötétül a nézőtér.

Miközben Maria a többi lánnyal boldogan álmodozik, Tonynak menekülnie kell, a sors szörnyű fintoraként éppen hozzá, áldozata húgához. Gondolhatjuk azt, hogy szenvedélyük ereje menti meg őket a egymásnak, de az is lehet, hogy egyszerűen a szenvedélybe és egymás karjaiba menekülnek a véres valóság elől. Bárhogyan is, Maria gondtalan ártatlanságának minden szempontból vége, kislányos boldogsága a testét takaró lepedővel együtt hull a földre. Anita (Nádasi Veronika) és Maria kettőse a darab egyik legmegrázóbb jelenete. Maria meztelensége nem öncélú polgárpukkasztás, nincs ennél erősebb színpadi eszköz az ember törékenységének, kiszolgáltatottságának, sebezhetőségének megmutatására. Nem tudjuk nem érezni sok ezren, ott a nézőtéren, a színész kiszolgáltatottságát, s ezen kersztül Mariáét. Nehezen tudjuk rajta tartani a szemünket. Alig várjuk, hogy felöltözzön az a reszkető, rettegő kis test. Megértjük Anitát, hogy félre tudja tenni saját gyászát, és megpróbál segíteni a lánynak.

Tony Doc (Bezerédi Zoltán) üzletében bújkál, ide érkezik Anita Maria üzenetével. És ami innentől történik, annak minden momentuma alátámasztja Maria utolsó mondatát: mind bűnösök vagytok, ti mindannyian együtt öltétek meg őt. Alföldi nem könnyíti ki a jelenetet, nem tesz úgy mintha. A Jetek saját nőik felé sem mutatnak tisztelet, de egy latino megjelenése az adott helyzetben olaj a tűzre. A banda egymást hergelve erőszakolja sorra a lányt, s hogy még szörnyűbb legyen a jelenet, ebben egy nő is támogatja őket. Akárkié (Hartai Petra) jelenléte az egész darab alatt  furcsa ellenpontja a tardicionális férfi-nő felosztásnak. Ő egy úgynevezett tomboy (Bővebbet itt: https://medium.com/@adeyinkaadegbenro/why-girls-become-tomboys-9a8e08daee6b), aki lány létére fiúsan öltözik, fiúsan viselkedik, a fiúk csapatába akar tartozni. Mindent meg is tesz ezért, önként jelentkezik a feladatokra, szinte versenyez a leglojálisabb fiú bandatag címért. Az erőszakot megtapsolja, hangosan hergeli a fiúkat. Ám ahogy múlnak a percek, lassan lehull a magasra tartott kar, elhal a hang, s végül zokogva ül a színpadon. A tragédia elkerülhetetlen, Anita végső elkeseredésében odavágja nekik: Chino lelőtte Mariát. Ezt meghallva a bujkáló Tony szinte önként fut a halálba, hogy élete utolsó pillanatiba rájöjjön, szerelme mégsem halt meg. 

Maria - ellentétben Júliával - életben marad ugyan, de örökre elveszíti tisztaságát. Nem őrzi őt többé a Szűzanya - nekem kicsit túl direkt, de jól értelmezhető látványelemként a háttérben -, és nem azért, mert felfedezte a testi szerelmet, ellenkezőleg - mert a lelke lett gyűlölettel tele. ("Now I can kill too, because now I have hate!")

Alföldi Róbert West Side Story-ja nekem az erős nőkről szól. Akik látják, miért érdemes harcolni és miért nem, akik tudnak megbocsátani, akik elviselik az erőszakot, de sebzetten is tovább tudnak létezni. Ráadásul végig úgy éreztem, hogy a női szereplők színészileg, hangilag, kisugárzásukban jóval erősebbek a férfiaknál. Nádasi Veronika lenyűgözően temperamentumos, gyönyörű hanggal, remek tánctudással. Ágoston Kati az első felvonásban kicsit mintha túlzottan csak az akcentusos beszédre és a kislányos hanghordozásra koncentrált volna, de a második részben - amikor felnőtt nőként szólal meg - már nem eljátszotta Maria szerepét, hirtelen ő maga lett Maria. Brasch Bence Riffnek nekem sajnos túl jólfésült, hiányzik belőle Mikola Gergő (Action) fergeteges vadsága. Kocsis Dénes figurája rendben lenne, hozza a föld fölött egy méterrel közlekedő vakszerelmes időnként idegesítő naivitását. Hangilag azonban kifog rajta Bernstein. Védelmére szólva, Bernstein zenéje óriási kihívás minden operett- és musical-énekes számára, ezek a dalok helyenként operaénekesi teljesítményt kívánnak. Bezerédi Zoltán és Stohl András (Schrank felügyelő) a szokásos színvonalas alakítást nyújtották, de ez náluk a minimum.

Értékelés: remek. A témaválasztás, a színpadkép, a zene (Silló István vezényletével valahol a színfalak mögött a Szegedi Szimfonikus Zenekar) és a tánc, a színészi teljesítmények mind a siker biztosítékai. Amitől több lett ez a West Side Story egy romantikus, látványos, szomorú-szép zenés-táncos darabnál, az a hitelesség. Az eredeti mű születése idején sok minden nem jelenhetett meg a színpadokon, sem káromkodás, sem meztelenség, pláne nem valódi erőszak, vagy bármilyen másság minimális lehetősége. Alföldi Róbertnek sikerült olyan finom eszközökkel, mint a megfelelő ideig kitartott csend, mozdulatlanná válás, el nem csattanó csók; vagy éppen zsigerekig hatoló mélyütésekkel életre kelteni ezt a több mint hetvenéves darabot. 2021-ben Magyarországon a West Side Story fájdalmasan aktuális.

A darab 2022. január 8-án lesz látható a Budapest Papp László Sportarénában!

8 komment

Címkék: agresszió musical szenvedély bandaháborúk Szegedi Szabadtéri Játékok Alföldi Róbert Leonard Bernstein erős nők meztelenség a színpadon

A bejegyzés trackback címe:

https://korulottemavilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1716662194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.08.19. 13:19:07

Remélem, van benne dal a pedofília éljenzéséről, valamint egymásba szerelmes muszlim és zsidó srác.

Ekrü 2021.08.19. 16:36:26

Egészen addig érdekelt,míg meg nem láttam ki rendezi.Ezt meghagyom inkább az ellenzékieknek....

Bubu64 2021.09.03. 06:41:29

Hello Birca!
Nem gondoltam, hogy egy kulturális oldalra is benézel. Meglepi és egy jó pont, persze azt gondoltam, hogy egy kis ócsárlás erejéig, az nem volt meglepi.

Szia Dasilva!
Remélem a darabot Budapesten is bemutatják, bár nem tudni a színházak meddig működhetnek a vírus helyzet miatt. Élvezetes volt a leírás. Köszönöm.

dasilva64 · https://www.facebook.com/korulottemavilag 2021.10.08. 19:01:07

@Bubu64: reményeim szerint idén megússzuk a lezárást... És igen, így talán eljut Budapestre is :)

Bubu64 2021.10.08. 19:25:47

@dasilva64: Én is reménykedek benne.
süti beállítások módosítása