Be kell vallanom, elfogult Alföldi-rajongó vagyok. Elsősorban a színészért, másodsorban a színházigazgatóért, harmadsorban a rendezőért vagyok oda. Mindegy, hogy Proustot, a furcsa zsenit személyesíti meg; részeges ír papot, pszichológust, vagy politikust játszik, mindig hiteles - és az idő…