HTML

körülöttemavilág

Mozi, színház, koncert, kiállítás....Komolyzene, kirándulás, műemlék. Egyszóval kultúra, ahogy én látom. Hátha téged is érdekel. Mert még nem láttad, vagy ha mégis, neked is van róla véleményed :)

Friss topikok

Címkék

2018 Sundence Film Festival (1) abszurd (1) agresszió (1) aktivizmus (1) anarchista színház (1) angol királynő (1) asszertivitás (1) autizmus (1) Bajazzók (1) balett (1) Bizet (1) bosszú (1) botrány (1) Bretz Gábor (1) bűn (1) Carmen (1) cigányok (1) Csajkovszkij (1) család (1) csicskáztatás (1) Danis Lídia (1) Délibes (1) drog (1) elfogadás (1) Elfogadás (1) emberkereskedelem (1) emlékezés (1) Emma Stone (1) empátia (1) Erkel Színház (4) erőszakmentes kommunikáció (1) erotika (1) fájdalom (1) felelősség (1) féltékenység (2) Figeczky Bence (1) függőség (1) Gershwin (1) Guelmino Sándor (1) hajléktalan (1) hatalom (1) határszabás (1) Horthy-korszak (1) hős (1) humor (1) Jászai Mari Színház (1) jazz (1) kegyencnő (1) kisebbség (1) Kiss Ferenc (1) kiszolgáltatottság (1) komédia (1) koncentrációs tábor (1) koncertszínház (1) krízis (1) LMBTQ (1) Majgull Axelsson (1) marihuána (1) Marshall Rosenberg (1) másság tisztelete (1) megbocsátás (1) Mengele (1) Mester Viktória (1) MTA (1) művészet (1) nemzeti dohánybolt (1) Oberfrank Pál (1) Olivia Colman (1) opera (1) Oscar-díj (1) Parasztbecsület (1) párkapcsolati erőszak (1) Pogány Anikó (1) politikai paródia (1) Porgy és Bess (1) Rachel Weisz (1) rasszizmus (1) rokokó (1) rs9 (1) sanyargatás (1) svédország (1) szabó kimmel tamás (1) szenvedély (2) szerelem (1) színház (1) táncművészet (1) TAO (1) Tatabánya (1) testvéri szeretet (1) tragikus szerelem (1) Tuza-Ritter Bernadett (1) védelem (1) vendetta (1) virtuóz (1) vitakultúra (1) Yorgos Lanthimos (1) zsidótlanítás (1) Címkefelhő

A BERNHARDI-ÜGY - komédia, Örkény István Színház, 2015

2015.11.12. 22:39 dasilva64

ber9.jpgFurcsa véletlen, előző írásom főszereplője a századforduló, a Jugendstil modernizálódó, felvilágosuló Bécse - és most egy ízig-vérig bécsi író darabja kerül terítékre, 1912-ből. Arthur Schnitzler apja ismert orvosprofesszor volt, maga is folytatott orvosi tanulmányokat, ideggyógyászként saját praxist nyitott klinikai gyakorlata után.  Eközben írt, orvosi és szépirodalmi műveket egyaránt,  a Junges Wien (Fiatal Bécs) irodalmi csoport tagjaként a századforduló monarchiájának egyik fő kritikusa volt.

Nem véletlen hát, hogy ez a darabja is az orvostársadalom nagyívű morális-politikai kérdéseit, vagy éppen kisstílű huzakodásait veszi górcső alá - hogy aztán az ott látott fertőzéseket, baktériumokat, vírusokat, harcokat, beteg jelenségeket hogyan vetítjük ki a teljes társadalomra, az már a mi dolgunk...


ber7.jpgBernhardi professzor magánklinikáján egy fiatal lány haldoklik. Valamiféle égi tüneményként utolsó perceit euforikus életigenlés tölti ki, nem is tudja, hogy legfeljebb órái vannak hátra. Megérkezik a katolikus pap, hogy feladja az utolsó kenetet, ám a professzor nem engedi be a kórterembe. Feloldhatatlan dilemma: az utolsó pillanatok boldogságát, vagy az örök békességet érdemli a beteg?

A helyzet és az eset extrém, de ami utána következik, az már teljesen áltagos. A klinika irigyelt igazgatója támadhatóvá válik, és a támadások menetrendszerűen meg is érkeznek, természetesen onnan is, ahonnan egyáltalán nem várná. A darab alap dilemmája Bernhardi döntése - a békesség, biztonság, prosperitás oltárán feláldozza-e elveit, vagy engedjen a nyomásnak, kérjen bocsánatot, tegyen engedményeket a klinika személyzeti politikájában, hódoljon-e be az aktuális politikai trendnek? 

ber4.jpgScnitzler az írás pillanatában meglehetősen botrányos szerzőnek számított (több darabját be is tiltották), ám ahhoz képest, ami a következő évtizedekben történt, gondolhatnánk: ez botrányos? Hiszen csak egy kellemes, békebeli karikatúra a polgári Bécs politizálgató, gyógyítgató, műfelháborodó, moralizálgató, picikét zsidózó, cselszövögető világáról. Frappáns, gunyoros párbeszédek, könnyed eleganciával megrajzolt, egyszerű karakterek. Ráadásul az eredeti 200 oldalból 120-at kihúztak. Ami maradt, abban a csillag Bernhardi professzor, az összes többi szereplő a körülötte keringő bolygók társulata.

Van is pár szerep, ami némiképp lóg a levegőben, ráadásul megformálóik sem remekeltek. (Kókai Tünde Ludmilla nővérként, Szabó Sebestyén László ifjabb Bernhardiként kifejezetten gyenge, míg Némedi Árpád dr. Feuermann-ja ugyan hiteles, de felbukkanása a darabban teljesen indokolatlan.) Nem tudni, azért, mert a húzások miatt vérszegénnyé vált maga a figura, vagy a rendezés nem fordított rájuk kellő figyelmet.

ber3.jpgAki kiemelkedő a darabban, az Mácsai Pál (Bernhardi professzor) és Gálffi László (dr. Flint miniszter) - kettejük figurája lép ki igazán a kicsit egysíkú ábrázolásból. Bernhardi tépelődik, próbálja megtalálni  annak a lehetőségét, hogy a világot valahogyan a saját morális szintjéhez igazítsa. És persze közben ne kelljen lesüllyedni azok szintjére. Flint éppen ellenkezőleg, a világ meghódításához igazítja nem csak tetteit, de azok filozófiáját is. A darab legizgalmasabb, legszórakoztatóbb pillanatai, amikor Mácsai Pál filantróp, idealista, kételyekkel teli, de állhatatosan a jót kereső professzora próbál dűlőre jutni Gálffi László nagystílű, elegáns, mindent, és annak az ellenkezőjét pillanatokon belül is "eladni" képes miniszterével. - ”A közéletben magasabb érdek is van, minthogy az ember betartsa a szavát” - érvel Flint.

ber1.jpgber2.jpgKellemes ellenpontja a két erőteljes férfi főszereplőnek Für Anikó kicsit affekta, finomkodó, álszent, ám igen állhatatosan célratörő professzor asszonya és Takács Nóra Diána bővérű, elkötelezett, nagyhangú, emocionális Löwenstein kisasszonya. A többiek hozzák az Örkényben megszokott színvonalat.

ber5.jpgAscher Tamás rendezése kellemes, nem modernkedi túl a darabot, nem akar nagy attrakciókat mutatni. Hagyja érvényesülni Kertész Imre fordításának finom humorát, Izsák Lili egyszerű, időtlen, kifejező díszletét, s nem utolsó sorban Schnitzler szemlélődő,  orvosírói stílusát. (Mert Schnitzler úgy vizsgálja darabjának szereplőit, mint egy tudós a fehéregereket a labirintusban. Kívülről, elemezve, kísérletezve.) Ám a darab néha megtorpan, a kép szinte kimerevedik, Ascher rámutat azokra a pontokra, amikor valami igazán fontos hangzik el. A legfeszültebb, legelgondolkodtatóbb pár perce az estének az a jelenet, amikor Bernhardi és Render tiszteletes (Nagy Zsolt) megpróbálja megérteni a másikat, elfogadni annak álláspontját - reménytelenül.

ber8.jpgA Bernhardi-ügy több mint 100 éve íródott. Schnitzler nem tudhatta, micsoda világégések kezdetét festette le,  de nekünk két nevetés közt - amikor gondolatban bólintunk, nahát, mintha a mai magyar közállapotokról írt volna! -eszünkbe kell jusson, akkor is így, ezzel kezdődött....

 

 

 

 

 

 

 

Értékelés: Jó darab, jó rendezés, remek Gálffi és remek Mácsai. Kellemes, humoros, de elgondolkodtató darab. Feltétlenül nézd meg - ha sikerül jegyet szerezni rá....

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://korulottemavilag.blog.hu/api/trackback/id/tr548072276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.