HTML

körülöttemavilág

Mozi, színház, koncert, kiállítás....Komolyzene, kirándulás, műemlék. Egyszóval kultúra, ahogy én látom. Hátha téged is érdekel. Mert még nem láttad, vagy ha mégis, neked is van róla véleményed :)

Friss topikok

Címkék

EGYASSZONY - Jurányi Inkubátorház, 2015. október 21.

2015.10.22. 00:02 dasilva64


egya4.jpgAlig egy éve a kocsiban ülve, szokás szerint rádióztam. Szeretem ezeket a beszélgetős-könyvajánlós-kultúrműsorokat.... Akkor hallottam először Péterfy-Novák Éváról, a blogbejegyzéseiről, és az ebből született könyvéről. Gyakorlatilag azonnal felkutattam, megvettem, és egy ültő helyemben kiolvastam. Letehetetlen könyv, borzasztó és varázslatos. Egy év kellett hozzá, hogy színpadon is láthassuk.

Péterfy-Novák Éva a nyolcvanas évek elején diósgyőri fiatalasszonyként kaphatott volna a sorstól nyerő lapokat. Férj, család, gyerekek, bölcsőde, ovi, később ingyenes oktatás, egyetem, szép nagycsalád. Az Alföldi-papucsos gimnazista évek után trabantos, SZOT-üdülős hétköznapi boldogság. De ezeket a lapokat nem neki osztották. Első gyermeke születése gyorsan rémálommá válik, egészséges terhességét nőgyógyásza feláldozza mammon oltárán. Egy karrier-teniszparti miatt "megsürgeti" a szülést, Évának pedig emiatt egy gyönyörű, de teljesen magatehetetlen, súlyosan fogyatékos kislánya születik. A házaspár megpróbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant. Éva teljes elfogadással és odafordulással, férje verbális, majd fizikai erőszakkal vezeti le a ki nem mondott szavak, fel nem tett kérdések, válaszok és segítség nélküli, néha irracionálisan kegyetlen világ terheit. A villám nem csaphat le kétszer ugyanoda, ugye? - kérdezi Éva. Lecsaphat. Második terhességét a 35. héten kénytelen megszakíttatni egy fertőzés miatt. Végül kezébe veszi a sorsát, elhagyja a férjét, és új családot alapít.

egya8.jpgDe még mindig nem tudja letenni ezt az óriási terhet, ami a lelkét nyomja, ezért egy pszichiáter tanácsára blogot ír az életéről. Ami pillanatok alatt olvasottsági rekordokat dönt, és könyv születik belőle. Egy évvel később pedig egy egyszemélyes darab, Tenki Réka előadásában, Paczolay Béla rendezésében.

egya7.jpgRettentően vártam az előadást. Egyfelől, mert sosem voltam még premieren, másfelől, mert izgatott a kérdés: sikerül-e a könyv varázslatát átültetni a színpadra? Hiszen a könyv mint műfaj, éppen attól és akkor jó, ha hagyja, hogy a fantáziánk is működjön. Péterfy-Novák Éva aprólékos, de mégis sodró lendületű írásában megjelentek fiatal korom élményei (közel egyidősek lehetünk), éreztem a kórházi szagokat, az orvosok szemkontaktust kerülő, szégyenkező, vagy éppen lekezelő, popsipaskoló-arccsipkedő gesztusait. Éreztem a bőröm alatt a félelmeit, a tehetetlenségét, a beletörődés-kitörés kettősségét. Lehet ezt úgy színpadra állítani, hogy a bennem élő képeket, érzéseket ne másítsa meg?

egya1.jpgLehet. Rögtön az első perctől magával ragadott, és vitt, sodort a történet. Belépett Tenki Réka a háromszor-három sor kórházi szék közé a kis sportszatyrával, smink nélkül, pár elszabadult hajtinccsel, és elkezdte mesélni az életét. Egyetlen másodperce nem lépett ki a szerepből, minden rezdülése, szájbeharapása, táskafül-gyűrögetése, csillogó szemű kacagása, ártatlan rácsodálkozása és szembesülése a borzalmakkal hiteles volt. A saját életét mesélte. De nem hagyta, hogy elsodorják az érzelmek. Profi módon - a szó legjobb értelmében - hagyta, hogy akárcsak a nézőkében, az ő szemében is megjelenjenek a megfelelő pillanatban a könnyek. De mire a mi könnyeink kicsordultak, ő már belevágott a következő epizódba, helyenként öniróniával, humorral oldva a feszültséget. Vagy hosszú, szép szünetekkel. Hajigazgatással kötögetéssel, ruhapakolással. Külön díjat adnék azért a jelenetért, ahol almát rágcsálva meséli kórházi vesszőfutását. Bájos, bizakodó, gyanútlan gyermek, aki úgy tud beszélni evés közben, hogy minden szavát kristálytisztán értjük. 

egya5.jpgHangjából, kedves lényéből egyetlen percre sem tűnik el a megbocsátás, az életszeretet, meg tudja érteni, vagy legalábbis elfogadni (de nem helyeselni) az erőszak, a lelkiismeretlen, időnként érzéketlen hozzáállás mibenlétét, mozgatórugóját. Tenki Réka Novák Éva bőrébe bújva megmutatja, ahogyan a kedves, naiv kislány felnőtt nővé érik, ahogyan egyre jobban érti a világot. Hitet és reményt ad, feloldoz és rámutat: tökéletlenségünkben is megtartható az emberség.

"Csak ez az egy életünk van" -  üzenik nekünk.  Éva és Réka. 

Értékelés:  Kitűnő osztályzat mindenkinek. A jelmezek, a díszlet, a hangeffektek egytől egyig kiemelik az írónő, a színésznő, a rendező és segítőik munkáját.  Tenki Réka pedig egy új szintre lépett.

Akinek ajánlomÉrzékenyeknek. Nőknek. A nőket ismerő, vagy megismerni akaró férfiaknak. 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://korulottemavilag.blog.hu/api/trackback/id/tr578010707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.