Először a neve fogott meg. Vicces, gurmannak hívni egy kis kifőzdét a Blahán, a buszmegállóban. Belestem - vonzó volt. Gusztusos. Hátha nem csak marketing fogás a tábla, mely szerint elnyerte a Legjobb Egzotikus Kifőzde díjat. 
2012. decemberében szántuk rá magunkat, hogy kipróbáljuk a montenegrói (szerb-horvát-balkán?) konyhát, azon az estén, amikor a montenegrói női kézilabdacsapat maratoni csatában, két hosszabbításban megverte a Norvégiát, ezzel sporttörténelmet írva. Alig ültünk még le, amikor a főnök fülig érő szájjal, a győzelmet ünnepelve minden vendéget meghívott egy italra, méghozzá szabadon választott italra! Mondhatnám, hogy ezzel a gesztussal alapozódott meg törzsvendéggé válásunk, de ez nem lenne igaz.
Minden alkalommal más és más ételt választunk, de nehéz lenne eldönteni, melyik a legfinomabb. A minőségi alapanyagok, az ízek, az adagok, a tálalás, a kiszolgálás kedvessége-gyorsasága, a tisztaság, a hangulatos terasz, a minden kis részletre való odafigyelés meghozza a sikert.
Kipróbáltuk már a csevapcsicsát, az ustipákot, ettünk pljeskavicát simán és töltve, csirke razsnyics-ot. Kértünk hozzá házi ajvárt, sült paprikát, kajmakot, káposztasalátát. Egyik finomabb, mint a másik, a fűszerezés éppen úgy és olyan mértékben tökéletes, ahogy van. Nem tudunk melléfogni, bármit is rendeljünk. És a lepény.... meleg, puha, és nem tudom hogy csinálják Budapest kellős közepén, de faszénfüstös...
Szerettem volna fotót csinálni az ebédünkről, de be kell vallanom, egyszerűen elfelejtettem. Letették az orrom elé az ínycsiklandozó kis csevapcsicsa kolbászkákat, és onnantól kezdve már csak az evésre tudtam koncentrálni.
Bánatomban kivételesen rendeltem desszertet is, az almás lepény isteni volt, nem túl édes, lédús, pont amire vágytam. És teli hassal már a fényképezést sem felejtettem el!
A hely folyamatosan fejlődik, van már csinos új étlap, bővült a választék is, ebéd közben nézhetjük az aktuális sportközvetítéseket, egyre szebb a terasz (és kis helység is teljesen rendben van). Az árak talán kissé magasak egy kifőzdéhez képest, de választhatunk kis adagot is, egy átlagos vendég teljesen jól lakhat attól is.
Harminc éve járok Horvátországba (Jugoszláviába...), de ilyen finom pljeskavicát, mint itt Budapest kellős közepén, elvétve ettem. Muszáj kipróbálni! :) Lelőhelye: Blaha, buszmegálló (befelé irány). Na jó, Rákóczi út 54.
