HTML

körülöttemavilág

Mozi, színház, koncert, kiállítás....Komolyzene, kirándulás, műemlék. Egyszóval kultúra, ahogy én látom. Hátha téged is érdekel. Mert még nem láttad, vagy ha mégis, neked is van róla véleményed :)

Friss topikok

Címkék

ÜDVÖZÖLJÜK NORVÉGIÁBAN! (Welcome to Norway!) - norvég vígjáték, 2016

2017.02.15. 11:01 dasilva64

nor10.jpg“Szíria lángokban áll. Libanon csordultig tele van. Az emberek elvéreznek a határ mindkét oldalán. Még több olyan embert kell befogadnunk, akiken nem tudunk segíteni a térségben – beleszámítva a betegeket és rokkantakat. Ha Norvégia nem fogadja be őket, ki tudná?”  

(Jan Egeland, Norvég Menekültügyi Tanács, 2015.)

 

Per Primus (Anders Baasmo Christiansen) amolyan átlagos észak-norvég férfiember. Pisze orrú, kék szemű, pirospozsgás és ki nem állhatja a menekülteket. Meg a dél-norvégokat. Meg a svédeket. Tulajdonképpen egyáltalán nem kedvel senkit. Sem a rendőröket, sem a bevándorlási hivatal embereit, de még gyerekkori barátját se nagyon. Merthogy mindegyik ellene van... Röviden, Per Primus a sikertelen, középszerű kispolgár norvég prototípusa.

nor6.jpgEddig amibe fogott, az rosszul sült el. Nem jött be a bio-csirkét felszolgáló szálloda, és a havas turizmus sem élte túl az olcsó trópusi chartereket. Ám felcsillan a remény! A végtelen sorokban áradó menekülteket el kell valahol szállásolni. S ha az UDI (Norvég Bevándorlási Hivatal) megadja az engedélyt, Per és szállodája (mint menekültbefogadó állomás) megmenekülhetne. 

És a havas Észak-Norvég hegyvidékre megérkezik ötven ember a világ legkülönbözőbb tájairól, a lehető legkülönbözőbb bőrszínével, vallásával, szokásával és történetével. Ami egyrészt konfliktusforrás, másrészt humoros helyzetek kifogyhatatlan tárháza. Rune Denstad Langlo filmje igazi skandináv vígjáték: humoros, önironikus, emberi és végtelenül szerethető.

nor8.jpgAz alapötlet - azon felül, hogy az egyszeri norvég vállalkozót éppen az általa nem túl kedvelt "migráncs-áradat" menti ki a csődközeli helyzetből - tulajdonképpen nem túl eredeti. Primus és felesége, az örök-negatív Hanni (Henriette Steenstrup) eleinte egy egynemű és ijesztő biomasszaként tekint a befogadásra váró menekültekre. Aztán a technikai problémák közös - és vicces - megoldása során egyesek lassan kilépnek a tömegből, a magányos Primus család fokozatosan egyre közelebb kerül az egyes emberekhez. Kialakulnak barátságok, megtörténik az elmaradhatatlan rasszista bántalmazás, s válaszképp a bumfordi norvég bosszú. Van megcsalás, önsorsrontó feleség, egyedülálló és kiéhezett városi ügyintéző, magányos és szabados skandináv tinédzser. A film végére természetesen mindenki jobban megismeri a másik oldalt, s ezzel együtt saját magát is, van humoros és frappáns, valamint érzelmes és egyáltalán nem meglepő befejezés.

nor5.jpgAz Üdvözöljük Norvégiában attól működik, hogy egyrészt elsősorban nem a menekültek sorsára, szenvedéstörténetére koncentrál (bár természetesen egy-egy mondatban felsejlenek a borzalmak), másrészt, hogy az iróniából, a saját magunkon való kacagásból mindenkinek egyformán kijut.

Görbe tükröt tart a kispolgárok előítéletességének csakúgy, mint a hiper-emancipált skandináv női mentalitásnak - zseniális találat Line (Renate Reinsve) ártatlanul kislányos figurája, aki a hagyománosan hímsoviniszta, szexuálisan kizsákmányoló férfi vezetők kifordított, női változata, vagy Primus lánya, Oda (Nini Bakke Kristiansen), a szexről és alkoholról felnőtteket megszégyenítő lazasággal beszélő, a szülei házasságát éles szemmel kritizáló, okos és koravén szőke-szép kisangyal. 

nor9.jpgLanglo nem kíméli a norvég rendőrséget, a hivatali ügyintézőket, az időnként teljesen értelmetlen norvég bevándorlási szabályokat, de a menekülteket sem, akik hasonlóan értelmetlen és érthetetlen szabályok és szokásjogok mentén nehezítik a saját életüket, ahelyett, hogy végre maguk mögött hagynák a felesleges, és dogmatikus előírásokat. Mindenki megkapja a magáét, miközben a film minden pillanatát átitatja az emberség, a szeretet, az önismeret, és az elfogadás. 

Mert valójában, a maga rusztikusan humoros módján erről szól a film, az elfogadásról. Hogyan fogadhatjuk el, fordíthatjuk közös hasznunkra a változásokat: az emberek vándorlását, a közösségek átalakulását, a nemi és társadalmi  szerepek folyamatos átformálódását, a hagyományos családkép újraértelmeződését. Néha kicsit botladozva, de hogyan boldogulhatunk ebben az új világban.

nor4.jpgÉrtékelés: szórakoztató, szívmelengető, vicces és elvarázsoló. Nem kell hinni az itt-ott látható pontszámoknak, sokkal jobb annál. Remek színészek, magabiztos és igényes rendezés, éppen ideális, másfél órás hosszúság, vaskos, de nem bántó humor, egyszóval egy szokásos skandináv vígjáték. Olyan vígjáték, amelyik pontosan tudja mekkora a felelőssége az adott témában. Ha egy icipicivel többet megtudtam volna  Abedi (Olivier Mukuta) és Zoran (Slimane Dazi) múltjáról, akkor lenne teljes az elégedettségem. De így is kiváló munka.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://korulottemavilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5312261768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jakab.gipsz 2017.02.18. 11:41:16

Sematikus és sablonos, ahogyan Móricka elképzeli a globalizációt, az elefántcsont tornyocskájába ücsörögve.

Egyszóval, uncsi.

dasilva64 · https://www.facebook.com/korulottemavilag 2017.02.19. 10:09:06

@Jakab.gipsz: Ez a megjegyzés minimum vicces annak fényében, hány menekültet fogadott be eddig Magyarország, és hányat Norvégia. Azt hiszem, az elefántcsonttorony nem ott van...

Igazából nem tudom mi benne a sematikus, vagy sablonos, (kíváncsi lennék, mire gondolsz), ráadásul a film csak látszólag szól a menekültekről, valójában magukról a norvégokról mesél.

De ha nem jött át, hát nem jött át. Nem tetszhet mindenkinek minden egyformán :D